Férjvadászok
Posted by admin on 12 június 2013


A legtöbb szingli abban teljesen egyetért: nincs annyi facér pasi, hogy minden nőnek jusson egy.


Rengeteg a szingli nő – mindenütt, minden életkorban –, aki mind attól fél, hogy sosem fog férjhez menni. Ha te is az ő táborukba tartozol, ne szomorkodj, inkább kezdd el végre élni az életed!

A GLAMOUR felmérésében részt vevő 3600 nő 37 százaléka szerint a randizás a férfiak kiváltsága, mivel ők sokkal könnyebben találnak alkalmi partnert maguknak. Mindössze 5 százalékuk mondta azt, hogy a randi a nőknek is kitűnő lehetőség. 27 százalék szerint egy randi mindkét félnek jó lehetőséget biztosít, 32 százalék szerint pedig az ismerkedés minden tekintetben kínos, és mindig bűzlik valami. A legtöbb szingli abban teljesen egyetért: nincs annyi facér pasi, hogy minden nőnek jusson egy.

A társkeresés nemcsak a harmincasok problémája. A megkérdezettek kétharmada bevallotta, hogy sokszor esik kétségbe azon oknál fogva, hogy soha nem fognak találni a randizgatás során egy olyan férfit, akivel komoly kapcsolatot, vagy akár a házasságot is el tudnának képzelni. Ezeknek a nőknek pedig majdnem 75 százaléka még csak a húszas éveiben jár.

Kati (27 éves) éppen ezért már komoran látja a helyzetet: „A férfiak csak azért keresnek nőt, hogy jól összekuszáljanak mindent, és kielégítsék vágyaikat, anélkül, hogy komoly kapcsolatot akarnának. A legszomorúbb, hogy egyáltalán nem esik nehezükre találni valakit, aki velük alszik.”

120 férfira 100 nő jut

A szakértők szerint a férfiak éppen ezért szeretik, és tartják nyerőnek az internetet. A legtöbben azt hiszik, hogy a világháló a legkitűnőbb tere az ismerkedésnek és az alkalmi randiknak. Próbáld ki, regisztráld magad egy társkereső oldalon. Meg fogsz lepődni az eredményen. Biztos, hogy csak tíz évvel idősebb pasik fognak rád klikkelni, mivel a veled korabeli fiúk mind a tíz évvel fiatalabb nőket keresik.

Ennek fényében érthető, hogy a legtöbb szingli miért veszi elkeseredetten tudomásul, hogy a társkeresők aránya erőteljesen eltolódott. Persze tisztelet a kivételnek, hiszen biztosan vannak köztük olyanok, akik elfogadják, hogy nem dobhat az élet annyi lehetőséget. A gubanc csak az, hogy a teória hibás, ha azt gondoljuk, hogy a világ összes, meseszép lányára mindössze alig néhány pasi jut. Ez ugyanis ebben a formában nem igaz.

A népesség eloszlása szerint ugyanis 120 facér pasira jut 100 szingli nő. Ráadásul azok a férfiak, akik fiatalon megnősülnek, egy idő után elválnak, és újra bekerülnek a szinglipiacra. Így tehát megállapítjuk, hogy egy nőnek legnagyobb esélye arra, hogy férjhez menjen, a negyvenes évei felé adódik. Éppen ezért mindig topon kell lennünk, pokoli jól kell kinéznünk, sikeresen és elegánsan kell megjelennünk, és oda kell figyelni arra, hogy nem minden egy felforrósult férfitest (ennyi idősen ugyanis már nem a mennyiségre, sokkal inkább a minőségre megyünk).

A legnagyobb szükség azonban arra van, hogy minden szingli realizálja magában, elegendő tuti pasi él a nagyvilágban, és biztos, hogy neki is lesz rá lehetősége, hogy találjon egyet, aki épp az ő „igazija”. Az internetes statisztikák szerint a férfit kereső nők számát erősen felülmúlja a nőt kereső férfiak száma, 45-55 arányban.

Szinglinek lenni jó, de…

Legyünk őszinték! Egyikünk sem akar szex- és gyerekmentes életet élni az elkövetkező 20-30 évben, csak mert Mr. Tökéletes nem a megfelelő időben bukkant fel. A felmérésben részvevő nők 40 százaléka azt vallotta, egyedül is vállalna gyereket, vagy már meg is tette. Olyan világban élünk, ahol járható út, ha az egyedülálló szülő életformát választjuk. Akkor mégis miért akarunk eszeveszetten levadászni szingli éveinkben egy gyűrűt?

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szingli nőknek soha nem volt jobb dolguk, mint ma: magasan képzettek vagyunk, eltartjuk magunkat, karbantartjuk a testünket, kezeljük a pénzügyeinket (minden ötödik nőnek saját otthona van), utazgatunk a világban és jól érezzük magunkat a barátainkkal.

Ha csak egy generációt lépünk vissza, máris azt kell mondjuk, az akkori nőknek nem adatott meg, hogy házasság nélkül élvezzék a fiatalságukat, nem kaptak lehetőséget a tanulásra, és a korlátlan, élvezetes szexben sem volt részük. Vagyis egy mai szinglinek nem lehet oka panaszra. Ennek ellenére a legtöbben mégis érezzük az űrt, amit a társtalanság jelent. Szomorúak vagyunk, amikor senki sem ápol minket, ha betegek vagyunk, és látjuk a testvérünket, aki nem elég, hogy fiatalabb, de már rég boldog házasságban él. Ilyenkor azonnal eszünkbe jut, vajon miért vagyunk egyedül? Lehet, hogy nem kellene elutasítani minden látatlan Eriket?

Élvezd az egyedüllétet!

Hinni kell benne, hogy ez életed legjobb része, hogy boldogabb vagy szingliként, mint valaha voltál bármelyik félresikerült kapcsolatodban. (Naná, hiszen a korábbi szerelmek, mint utóbb kiderült, nem voltak igaziak.) Ismerd el, hogy boldog vagy kapcsolat nélkül is. Vagy legalább gondolj arra, hogy még mindig jobb így, mint egy rossz kapcsolatban maradni, csak azért, hogy fenntartsd a látszatot, nem vagy egyedül. Nagyanyáink, sőt még anyáink sem élvezhették soha szabadon az életüket. Nem tudták, milyen kiugrani a munkából egy ebédre, hétvégén sokáig aludni, és nem volt idejük arra, hogy megismerjék önmagukat.

Egy szinglinek ugyanis megvan a szabadsága ahhoz, hogy a saját életét élje, anélkül, hogy valakivel mindent meg kéne konzultálnia. Adott a lehetőség, hogy a saját utadat járd, hogy megtudd, ki vagy, és nem utolsósorban hogy világossá váljon számodra, mit akarsz az élettől, és kit tudnál igazán szeretni. Jut időd tartalmas találkozásokra a barátaiddal, a kollégáiddal és a családoddal. Ha pedig úgy érzed, hogy már megosztanád valakivel az életed, és társra vágysz, még mindig vehetsz magadnak egy kis jószágot nyakörvvel, akiről kedvedre gondoskodhatsz.

A mai szingli jobban keres, szakmai karriert is befuthat, független szexuális és szociális téren, és az marad később is egy párkapcsolatban. Nem úgy, mintha fiatalon házasodnánk meg. Vagyis ha rossz érzések nélkül élvezzük szingli életünk adta lehetőségeinket, akkor azt is sokkal jobban fogjuk majd élvezni, ha végre találunk egy férfit, aki mellett lehorgonyozhatunk.

Nem baj, hogy csak majdnem

Szedd össze, hogy mik voltak elmúlt éveid legjobb történései. Nyaralás a baráti társasággal? Az a spontán hosszú hétvége Párizsban a legjobb barátnőddel? Virágzó karriered sikerélményei? Az anyagi függetlenséged? Hogy rengeteg időt tudtál a szüleiddel tölteni? Vagy amikor a kollégákkal beültetek munka után egy pohár borra? Egy váratlan koncert meghívás?

Gondold át, képes vagy-e maradéktalanul élvezni, hogy az életedet magad irányítod, és nem kell összehangolnod senkivel? Hidd el, hogy te egymagad is képes vagy a boldogságra, még a számtalan félresikerült alkalmi viszonyod ellenére is. És akkor azt mondhatod az Erikeknek: Nem baj, hogy csak majdnem ismertél meg.

Forrás: Kiskegyed
Fotó

Related posts:

  1. 180 millió szingli
  2. Pasikat – boltból!