50 fölötti online társkeresők adatlapjait is vizsgálták az idősödéshez való viszonyulással foglalkozó kutatók.
Sokat elárulnak online adatlapjaink arról, hogy miképp is látjuk magunkat életünk bizonyos szakaszaiban. Az elmúlt években jelentősen megnőtt az ötven fölötti egyedülállók és elváltak körében az online társkeresők népszerűsége, a Pew Research Center adatai szerint 2013 óta megduplázódott a neten társat kereső ötven pluszosok száma.
Ez egyrészt azt bizonyítja, hogy életkortól függetlenül vágyunk magunk mellé egy állandó társra, ugyanakkor az adatlapok és bemutatkozások remekül rávilágítanak arra, miként látjuk és jellemezzük magunkat életünk különböző szakaszaiban.
A Texasi Egyetem két idősödéskutatója, Eden Davis és Karen Fingerman összesen 4 ezer, 18 és 95 év közötti társkereső adatlapját vizsgálta meg tüzetesebben a két legnagyobb amerikai társkereső oldalon. Elsősorban a szóválasztás alapján végezték az analízist, és – talán nem meglepő módon – kiderült, hogy míg a fiatalabbak általában egyes szám első személyben nyilatkoznak meg (én, enyém, nekem, velem) és gyakran írnak munkáról, célokról és negatív érzelmekről, addig az ötven fölöttieknél a többes szám egyes személy a meghatározó (mi, nekünk, mienk), és főként pozitív érzelmekről és kapcsolatokról írnak.
Ezek az eredmények több ponton is megerősítették az idősödéshez való viszonnyal kapcsolatos feltételezéseiket, nevezetesen hogy az idősebb felnőtteknek a legfontosabbak a jó társas viszonyok, a jó egészség és a pozitív érzelmeket kiváltó tapasztalatok.
Természetesen vannak pontok, ahol a fiatalabbak és az idősebbek között egyáltalán nincs nagy különbség. Például teljesen korfüggetlen, hogy mitől gondolják vonzónak magukat az emberek; sokszor jelenik meg a „szeretetre méltó”, „könnyen kedvelhető” jelző minden korosztályban, és minden életkorban igyekszünk hangsúlyozni – micsoda meglepetés! – az előnyös tulajdonságainkat, akár komoly, akár alkalmi kapcsolatot keresünk.
Ugyanakkor az idősebb társkeresők leírásaiból gyakrabban derül ki az, hogy összességében elégedettek az életükkel és meglévő, stabil szociális kapcsolataikkal, de örömmel bővítenék ismerőseik körét. Ezzel szemben a fiatalabbaknál többször jelenik meg az az elképzelés, hogy majd az A Bizonyos Valaki tölti be a meglévő űrt az életükben és a másik kapcsolatai által növelheti a társadalmi körét. Ez is magyarázza a fentebb említett én/mi karakterű leírásokat.
A bemutatkozásokból az is lemérhető volt, hogy az életközépi és későbbi időszak egyáltalán nem unalmas és magányos, hanem inkább életteli, dinamikus korszak, sok előnnyel – ellentmondva az öregedéstől való előre sulykolt félelemnek, illetve a média által sugallt képnek, miszerint az öregedés csakis veszteségeket jelent.
Via wsj.com
Fotó: Scott Webb/Unsplash
Legutóbbi hozzászólások